Az Úr 2018. esztendejének tele van, de mire ezt olvasod, már csak volt... Az időt már tudjuk, a helyszín valahol München és Augsburg között félúton, azaz egy Bajorországi, időnként kellemesen ganészagú pici falu, Tattenhausen. Konkrétan rajta sincs a térképen, ezért csak a kettővel odébbi, de így valamennyire mégis csak szomszédos nagyobb falu, Dasing részeként datálják! Végül is tök mindegy, vagy ahogy a német mondja. egal. A lényeg, hogy hősünk egy hosszú munkanap után, esténként itt hajtja álomra a fejét, és szabadidejében itt írja, amit most épp olvasol... Hogy rohan az idő! Most töltöttem be 44. életévemet és számot vetve, nem sok mindent tudok felmutatni, amire büszke lehetek. Szomorúan tudatom, hogy sem családi, sem munkafronton, nem jeleskedtem eddig! Bár munka tekintetében kicsit jobb a helyzet, mert hogy azt legalább fel tudok mutatni! Nem egy nagy karrier, de a DHL színeiben versenyzem nap mint nap, innen negyven kilométerre, egy München közelében fekvő kisvárosban, Fürstenfeldbruckban.
Hogy jutottam ide? Valamikor Budapesten diplomáztam villamosmérnöki karon, majd a fél világot bejártam Chippendaleként és rengeteg pénzt megkerestem. Már mindenemnek meg kellene lennie, de végül nincstelen rabszolgaként itt kötöttem ki! Nem mondhatnám, hogy eddig egy tipikus sikertörténet! De ne ítéljünk elhamarkodottan! Ahogy már a miértre is megvan a válasz, hogy hogyan jutottam ide, úgy a hogyanra is megvan, melynek segítségével megváltoztathatom a sorsom!
Minden ember életének első hét évét hipnózisszerű állapotban éli. A gyermek agyhullámai 7 éves kor előtt, a tudatosság szintjétől sokkal alacsonyabb frekvencián rezegnek, amit théta állapotnak hívunk! Ez egyfajta képzelődés, amelyben egyébként a gyermek a játékot valóságosnak éli meg, vagyis a valóság és a képzelet határai összemosódnak.
Születésekor ugye még nincs egyetlen programja sem, legalábbis, ami a társadalomba való beilleszkedését segítené, magyarán tiszta a hardver. Aztán élete első hét évében csak megfigyel és automatikusan lemásolja, amit környezetében lát... viselkedésmintákat, programokat! Ezért van az, ha egy szegény családból jössz, hiába vagy tehetséges, egész életedben küzdhetsz azért, hogy gazdag legyél, nem fog sikerülni, de ha gazdag családból származol, akár ostoba is lehetsz, akkor is tehetős maradsz! Ennek oka a tudattalan viselkedés, amit a gyermek nem tudatosan másolt le a szüleitől. Szóval a gazdag még ha ostoba is, nem tudatosan de mégis a helyes lépéseket teszi meg, mert a siker a tudattalan elméjébe van kódolva. Ugyanez a helyzet a szegény emberekkel. A szegény emberek, és köztük persze én is azt tanultuk a szüleiktől, hogy „Az élet nem fenékig tejfel! Avagy nem habos-torta? Avagy egyszerűen csak, ahogy a példa mutatta nehéz, fájdalmas, kínlódás! Hányszor hallottam, előrevetítvén nehézségét.... Majd, ha kijártad az élet iskoláját! Tisztességes úton nem gazdagodhat meg ugye az ember, biztos lopott, csalt, hazudott! Nekünk nincs más csak a becsület, azt el ne veszítsd! És ha ez az a program, amit kaptál, a napjaid 95%-ban csak szabotálod magad, anélkül hogy tudnád! Ezért marad a szegény pénztelen, a gazdag, pedig vagyonos! A programozás miatt!
Ez bizonyított tény, életünk 95%-a tudattalan elménk programjaiból ered. A mindennapjaid csupán 5%-ban használod a tudatos elmédet! Szóval nem kell, hogy elkezdj azon töprengeni, hogy mi történt, csak nézz rá az életedre! Azok a dolgok, amiket szeretsz, és áramlanak az életedbe, az azért van, mert a programod támogatja. De ha vannak dolgok amivel nehézségeid támadnak, az azért van, mert azon a területen, elkerülhetetlenül van egy programod, ami azt amit szeretnél elérni, vagyis a kívánt végcélt nem támogatja, és ezeket próbálod felülírni!
Ezt felismerve, ezen a ponton válna fontossá a tudattalan tartalmának tudatossá tétele, hogy a jövőben ne szabotálja törekvéseim! Ami viszont jó hír, hogy memoárjaim megírása közben, az elmúlt évek alatt, ezen a fájdalmas folyamaton már átestem! És ezzel párhuzamosan még valami történt, elvetettem egy boldogabb élet magvait. És akkor most érkeztünk el oda, hogy a hogyan fogom megváltoztatni a sorsom kérdésre is megkapjuk a választ... Minden energia – elég, ha ezt tudatban tartod. Hangolódj rá annak a valóságnak a frekvenciájára, amelyben élni szeretnél – és megkapod. Ez nem filozófia, ez fizika. Einstein Ebben az egy mondatban benne van, amit egyébként a vonzáselmélet is állít, és a Titok című Best Seller egy egész könyvben taglal!
Szóval ő azt mondta, mármint a prof, hogy ha valamit el szeretnél érni, akkor tettesd, amíg nem sikerül! Ha példának okáért boldog szeretnél lenni, mert hogy nem vagy... mondogasd rendszeresen, hogy boldog vagy, egész addig, míg nem a tudattalanod el nem hiszi, és megteremti annak feltételeit! Nos én nem hiszem, hogy ez elegendő az üdvösséghez! Einstein ugye azt mondja, hogy minden energia. Így a gondolat is! De ami még fontosabb, az érzelem is, ami a gondolathoz kapcsolódik! Ez meg megint a tudattalanon múlik. Ha elhiszem, hogy a gondolat megvalósul, a hozzá kacsolódó érzés is támogatja a megtapasztalást! Szóval visszakanyarodtunk oda, mármint ha eredményesek akarunk lenni, hogy szükséges a tudattalan tartalmának tudatossá tétele, hogy a minket akadályozó negatív programokat, felülírhassuk!
Mint említettem én már ezen túl vagyok, és nem önös az ok, amiért most ezt megosztva, erre a tanulságos és izgalmas időutazásra invitállak! Bevallom, abban bízom, hogy példámon felbátorodva sokan fogják visszatekerni az idő kerekét! Hiszen, ha a pillanat, a múlt súlyától terhes, nem szolgálja a jövendőt. Minden embernek megvan a lehetősége, hogy az események sodrából kitekintve, a tudatlanság mocsarából, az öntudat tisztására érve meglássák a felelősséget! Az élet nem lehet öntudatlan hiábavalóság! Légy a körülmények áldozata helyett, azok alakítója! Légy történeted főhőse, élj Isten adta jogoddal, és valósítsd meg az álmaidat!
